A speedhunters.com nemrég mutatta be a 34 éves Drew Strunk Volksrodját, ami az utóbbi időszak egyik legjobban sikerült példánya. Az ohioi Cincinattiban élő és ültetett tengelycsonkok gyártásával foglalkozó Drew édesapjával nyitott műhelyt, ahol jobbára hot rodokhoz és néha kis teherautókhoz, drag gépekhez gyártják ezt a fontos futómű elemet.
A speedhunters.com nemrég mutatta be a 34 éves Drew Strunk Volksrodját, ami az utóbbi időszak egyik legjobban sikerült példánya. Az ohioi Cincinattiban élő és ültetett tengelycsonkok gyártásával foglalkozó Drew édesapjával nyitott műhelyt, ahol jobbára hot rodokhoz és néha kis teherautókhoz, drag gépekhez gyártják ezt a fontos futómű elemet.
Drew tulajdonképpen születése óta szívta magába az autók szeretetét, édesapja mellett sertepertélt a műhelyben már egész kis gyerekkora óta. Még mielőtt jogosítványt szerzett volna, saját autóval rendelkezett, sőt hét évesen már hegesztett… Jelenleg is több mint 10 különlegesség áll a garázsában, az amerikai vasak mellett egy ’67-es Bogár és egy ’64-es Typ3.
A Volksrod stílus már a ’60-as évektől jelen van az amerikai hobbi autózásban, hiszen az öreg Ford T modellekhez már akkor lehetett kapni olyan átalakítót, amivel a VW hajtáslánc és első tengely beépíthetővá vált az amerikai oldtimerbe. Azonban igazán csak a ’90-es évektől vált népszerűvé, amikor elkészült Fred Hidalgo legendás Volksrodja. Ez az autó ihlette Drew KDF-ét is.
Igaz, korábban, 2003-ban már épített egy Volksrodot, de azon még nem sikerült mindent úgy megvalósítania, ahogyan elképzelte. Így az az autó tekinthető a mostani prototípusának. Több év telt el tervezgetéssel, míg a mostani KDF képe összeállt a fejében. Az egyik alapkoncepció az volt, hogy egy igazi volksrod nem kerülhet túl sok pénzbe, ezért mindössze a gumik, a műszerek és pár apróbb dolog (akksi, biztosítékok, stb…) volt az, amit újonnan vásárolt.
A munkálatok egy évet vettek igénybe. A teljes kasznizást Drew saját maga végezte. A megszokott top-chop megoldásoktól eltérően Drew nem szélesítette és nyújtotta meg a tetőt. Először nem is tudta, hogy pontosan mennyit kellene levágni az oszlopokból, ezért az első vágás után tesztelte az eredményt: megnézte, hogy kábé milyen lenne így az autó magassága és oda próbálta provizórikusan a felniket és beleszámolta a gumik magasságát is, majd azt is beméretezte, hogy hová kellene kerülni a tengelyeknek.
Az egész tervezgetés-méretezés volt talán a legnehezebb, az egészet a műhely padlóján számolta ki, majd ezek után kezdett hozzá a lemezek szabdalásához és az alváz kialakításához. Miután kész lett az alváz hegesztésével, egy olyan keretet alakított ki a padló alatt, amihez hozzáhegeszthette a kasznit, így tulajdonképpen a kocsiszekrény továbbra is eltávolítható az alváztól. Mivel korábbi Bogarainál sok gond volt a kuplung- és a gázbowdenekkel, ezért úgy határozott, hogy most a gázkar kivezetését a hátsó ablakon keresztül valósítja meg…
Páran megszólták, hogy miért alakított át egy ennyire ősrégi VW-t, de azok az emberek nem látták, hogy milyen állapotban volt az alap autó. Jó ötletnek tűnt, hogy az eredeti, szitává rozsdásodott üzemanyagtank helyett egy antik traktor tankját szerelje be előre. Egyrészt jól követi a Bogár csomagtér fedelének ívét, másrészt szépen mutat rajta a pinstripping.
Eleinte VW léghűtéses motor beszereléséről szóltak a tervek, de amikor odapróbálták, egyszerűen optikailag túl kicsinek tűnt. Aztán Drew látott egy Dune Buggy-t, amiben Corvair motor volt. Nagyon megtetszett neki, ezért a neten keresett egy ilyen eladót. (A Chevrolet Corvair a ’60-as évek egyik sokat vitatott amerikai modellje volt hathengeres léghűtéses motorral, hátsó kerékhajtással.) A kiszemelt használt egységet szintén egy hobbista árulta, aki utcai hajdan 911-es Porschéjába szerette volna beszerelni. Fel is húzta a gépet 220 lóra a ’70-es években kapható legtutibb tuningcucokkal, de mégsem volt elégedett a teljesítménnyel, ezért eltette a garázsában egy polcra… A Flat-6 csaknem harminc évet várt arra, hogy Drew ráleljen és valódi munkára fogja.
A Volksrod további érdekességei közé tartozik a ’36-os Ford első tengely, a ’40-es Ford fékek ’67-es Buick alu dobfékkel, a lehámozott 35-39-es Chevy székek, a teljesen kárpittalan belső, és a karos-index helyén működő sörnyitó… A rodot olyan vezetni, mintha egy nagy gokartot hajtanál. Drew nem ritkán a mindennapokban is beleül. Legnagyobb élménye a Boneville-i kiszáradt sóstóhoz (ahol a képek is készültek) történő utazás volt, ahol évről évre összegyűlnek a sebesség megszállottai.
További képek: http://speedhunters.com
