A maximalizmus tipikus férfi vonás. Csak nézzük meg ezt az egyest kívül-belül, alul-felül, s azonnal megértjük, miért.
Azt mondják, a maximalizmus tipikus férfi vonás. Nézzük meg ezt az egyest kívül-belül, alul-felül, s azonnal megértjük, hogy miért! Gazdája szerint még mindig nincs kész, pedig már most is férfiasan tökéletes.
Iván Zsolt megszállottsága – sokunkhoz hasonlóan –, valószínűleg a „nehéz” gyermekkorral magyarázható. Persze most ne a rossz családi háttérre gondoljunk – hiszen Ivánéknál minden rendben volt ebből a szempontból –, hanem arra, hogy náluk nehéz volt más autót elképzelni a Golfon kívül. Az autó magyar fordítása kizárólag a Golfot, az egyes Golfot jelentette számukra.
Ez a ’83-as Pirelli GTI már 1.6 szívódízelként került Zsolthoz. Ennek akkor lehetett igazán örülni, amikor csaknem 700 kilométer megtétele után még mindig maradt annyi üzemanyag a tankban, hogy a következő töltőállomásig elég legyen. Aztán egy idő után unalmassá vált az emelkedőkön való vánszorgás és egyébként is a motor a kelleténél jobb étvágygyal kezdte enni az olajat.
Ideje volt hát a rendszerváltásnak, ami egy sajnálatos esemény bekövetkezésével pecsételődött meg. Az történt, hogy a salgótarjáni VW Party-n egy II-es TD annyira összetört, hogy szomorú gazdája inkább az épen maradt alkatrészek kiárusítását választotta, ahelyett, hogy megjavíttassa összetört Golfját. Zsolt még ott, helyben lecsapott a jó állapotú turbós motorra, ami azóta is hibátlanul működik, s bár hasonlóan kis étvágyú, mégis jóval haladósabb a régi szívódízelnél: 120-as tempónál 5,5-6 liter gázolaj az igénye.
Tehát a motor így tökéletesedett, ám közben az autó többi része is folyamatosan javult, fimomodott. Zsolt karosszérialakatos, ezért természetes, hogy az alváz és a kaszni csúcsra emelése volt a projekt kezdete. A Pirelli-sorozatra mondják, hogy alapból a legtartósabb az egyesek között, de a fényezés húsz év alatt kissé megfakult, a tolótető sem működött, viszont a DTM mintájú tankbeömlő és az Audi-kilincs az elképzelések között szerepelt. Négy ok egy komoly munkához.
Ráadásul Zsolt nem a legkönnyebb megoldást választotta. Eredeti sibedát, vagy ezzel szerelt tetőt nem sikerült szerezni, viszont volt talonban napfénytető plusz egy komplett Golf-tető. Régi tetőt leműteni, újat felvarrni, perforációt kialakítani, s máris mehet bele a szellőző.
Nos, egy ilyen cseréhez sem fogna hozzá akárki… Ehhez képest a motor tanknyílás és az Audi-kilincsek beillesztése már rutinmunka volt. A csontra szedett kasznit friss, üde zöld Seat-színnel fényezték (Spanish Green), majd elkezdődött a teljes összerakás. A modern árnyalatot jól ellensúlyozza a visszaöregített megjelenés. A GTI ikerfényszórói helyére szimplalámpás frontot helyeztek, a műanyag lökösöket pedig a 79-es modellváltás előtti krómlökhárítóra cserélték.
Eztán csak rövid hónapokig folyt a boldog autózás, mert újabb ötletek, s újabb csontraszedés következett. A teljes futómű generálozás alkalmával sportrugók, alsó-felső toronymerevítők, előre belső hűtésű tárcsafékek kerültek. A Spanish Green-ből még bőven maradt, így az összerakás előtt a teljes futómű lecsiszolásra és lefényezésre került!
Ha alulról is ilyen szép lett az autó, akkor az összképet nem ronthatják holmi szimpla bilincsek – gondolta Zsolt, s nosza, legalvanizáltatta az összeset. Talán így már tökéletes… De a hátsó dobfékek tárcsásra cserélését nem hagyom ki, alkalomadtán – teszi hozzá. Sőt, elárulja, hogy a mai trendnek megfelelően, a 15 collos BBS-ek polírozása is a közeli jövő egyik célkitűzése.
A cikk elsőként a VW depo 2004/5
számában jelent meg
