Már Magyarországra kerülésekor is hihetetlenül jó állapotban volt, azóta pedig csak folyamatosan javult.
Kollarik Balázsnak ugyan még nem volt jogsija 1993-ban, de autószerelő tanulóként tisztában volt vele, hogy milyen típusú és állapotú autót akar. Pedig ha valaki régi Sciroccót keres, akkor az igényeket illetően meglehetősen rugalmasnak kell lennie. Ha túl magasra teszi a mércét, akkor előfordulhat, hogy egyáltalán nem talál a vásárlási kritériumainak megfelelőt. Balázs viszont szerencsés volt.
Igaz, hogy kicsit távolabb kellett mennie Budapesttől, de megérte. A kiválasztott autó kaszniját a napfényes olasz klíma jól konzerválta, a digó tulaj pedig tapasztalt sofőr lehetett, mert „Rocco” élemedett kora ellenére teljesen törés-, és rozsdamentes volt.
Az első három évben aztán – jogsi híján – az autó csak állt és egy kanyi kilométer sem koptatta a gumikat. Bezzeg a vezetési és autószerelési szaktudást igazoló papírok megszerzése után egyre érdekesebbé vált az egyre patinásodó Scirocco.
Az első „szögelgetések” még csak a hosszúra nyúlt pihenő időt voltak hivatottak regenerálni, majd 98-ban komolyabb beavatkozás következett. Az autóversenyzésből jól ismert Szuromi Racing vezérműtengelyével Balázs elvégezte a motor finomhangolását, s ha már úgyis szétszedte, akkor a hengerfejet, szívósort is kipolírozta.
Az így létrejött, megnövelt nyomásnak megfelelően nagyobb, négyleömlős, 60-as kipufogórendszert kötöttek a motor másik végére. Talán nem tűnik soknak ez a lóerőemelés, de egyrészt fontos volt a viszonylagos eredetiség, másrészt a magasabb fordulatszám tartományokban még így is szinte csodát tett a beavatkozás.
1999-től már folyamatossá vált a felújítás. Néhány elem – mint például az egyik sárvédő – megérett a cserére, másokat pedig (küszöb, hátsó ívek) meg kellett erősíteni. Tehát itt volt az ideje és búcsút kellett inteni az eredeti Ibiza Rot fényezésnek. Az új szín a Ferrari legvilágosabb piros árnyalata lett – amely szintén bizonyítja Balázs érdeklődését a versenyautók iránt.
Ezután sorra jöttek a kisebb-nagyobb szépítgetések, egy kis vezetékelés, az autó teljes összerakása, „oldszkúlosítás”, tesztelések, zene-beépítés.
A kupé végül 2003-ban nyerte el jelenlegi állapotát, amikor is az első nyilvános fellépésén – a Scirocco Klub aktuális negyedéves találkozóján – azonnal szépségdíjat nyert. Persze nemcsak az esztétikus, kifogástalan külalak hozott elismeréseket. A hungaroringi gyorsulási versenyen egy kétliteres Celicának is be kellett látnia, hogy a VW már 1976-ban is tudott sportautókat gyártani.
| Modell | VW Scirocco 1.6 GTI (1976) |
| Motor | 1600 ccm, hengerenkénti K-Jetronic injektoros, EG motorkód, Szuromi vezérműtengely, szívósor, hengerfej polírozás, K&N sportlégszűrő, négyleömlős, 60-as kipufogó rendszer. Szelepfedél, gyújtáselosztó, zavarszűrő krómozva |
| Futómű | Katona-féle keményített gátlók, 60/40 mm-es ültetés, elöl-hátul saját gyártású toronymerevítők, elöl tárcsa-, hátul dobfékek, 7×15 Gotti felnik 195/50 Yokohama gumikkal |
| Karosszéria | higanygőzölt első lámpák, helyzetjelzők, Ferrari vörös fényezés + 3 réteg lakk |
| Belső | állítható Pro 2000 pályülések, Rial kormány, Sparco pedálsor, egyedi váltószoknya, kalaptartó gépi hímzéssel, eredeti szőnyeg és ajtókárpit, hátsó üléshuzat |
| Zene | Sony fejegység, 10-lemezes Sony CD-tár, 4x120W Magnat erősítő, Kenwood 4-utas 150/300W hangszórók a kalaptartóban, Herz 25cm 400W-os mélyláda |
| Köszönet | Rosenkranz Attilának a szakmai segítségért és az alkatrészekért |
