Mindig is az emberiség ősi vágyai között szerepelt a „világ vége” felfedezése. Márpedig amióta csak járművek léteznek, előszeretettel használják őket az ismeretlen felderítésére is. Az Audi museum mobile „Egészen a világ végéig – Legendás expedíciós és túramodellek“ című időszaki kiállításán 12 különleges jármű szerepelt, amelyek világkörüli útra vitték merész gazdájukat.
Mindig is az emberiség ősi vágyai között szerepelt a „világ vége” felfedezése. Márpedig amióta csak járművek léteznek, előszeretettel használják őket az ismeretlen felderítésére is. Az Audi museum mobile „Egészen a világ végéig – Legendás expedíciós és túramodellek“ című időszaki kiállításán (2008. szeptember 10–2009. január 7.) 12 különleges jármű is szerepel, amelyek világkörüli útra vitték merész gazdájukat.
A felfedezés vágya és a messzeség vonzása az autózás fejlődésének alapvető mozgatóereje. Ennek köszönhető, hogy az ember számtalan eszközt kifejlesztve egyáltalán mobillá vált. A kalandvágy pedig mindig is a határok, a még éppen elérhető felderítésére ösztönözte az autósokat. Az Audi museum mobile kiállításán most a világ legeldugottabb helyein sok ezer kilométert megtett, eredeti járművek mesélnek kalandos útjaikról.
Az ember már születése óta „túrázásra” is használja az autót. Így kelt útra 1888-ban férje szabadalmaztatott motorkocsijával Bertha Benz is. Így szelte át a Szaharát 1922-ben a különleges fél-lánctalpas Citroen Autochenille B2, amelyet hátsó kerekei helyett hernyótalpak hajtottak: a két francia utazó 25 kilométer/óra maximális sebesség mellett, három hét alatt 3200 kilométert tett meg. Az úgynevezett „Scarabée d’Or“ („Aranybogár”) eredeti parancsnoki jármű most az Audi-múzeumban tekinthető meg.
A „Max Reisch“ expedíciós modell további ritka különlegesség, méghozzá üzemképes állapotban. A merész tervet, Ázsiát autóval átszelni, Max Reisch egy osztrák Steyr Typ 100 volánja mögött váltotta valóra. Az autó A-oszlopáig egy sorozatgyártású Steyr-modell, amögött azonban Prof. Dr. Max Reisch saját tervezésű, speciális, kis platóval kialakított alumínium felépítménye húzódik. A 40 ezer kilométeres utazás a 32 lóerős Steyr segítségével két esztendeig tartott.
Még keményebb túrára vállalkozott a cseh Miroslav Zikmund és Jiri Hanzelka, akik 1947-ben egy Tatra 87 modellel indultak világkörüli útra. Az autót áramvonalas karosszériája, független felfüggesztései, és léghűtéses, nagyméretű V8-as motorja tette igazán különlegessé. Az afrikai és amerikai utakon vezető, hároméves és 90 ezer kilométeres túrát a Tatra 87 komolyabb műszaki hiba nélkül teljesítette. A cseh presztízsmodell a Prágai Nemzeti Technikai Múzeumból érkezett, s első ízben látható Németországban.
A négy karika szintén újra és újra megjelent az expedíciókon, az Audi museum legújabb különleges időszaki kiállításán mindjárt négy is megtekinthető közülük. 1935/36-ban Paul Hartlmaier „3 x 20 lóerő” mottóval, három különböző kivitelű DKW F 5 Meisterklasse modellel 18 ezer kilométert tett meg Indiai expedíciója során. Mivel ebből a hatalmas igénybevételt jelentő vállalkozásból nem maradt meg eredeti jármű, a kiállításon a DKW F5 Meisterklasse mindenben azonos mása, egy 1935-ös, négyüléses Cabrio-Limousine jelenik meg.
A DKW Munga számos expedíció kedvelt járművének számított, így a Himalájában és Peruban is. 1978-ban két szériakivitelű, dízel Audi 100 összesen 66 nap alatt 30 ezer kilométert autózott a Föld körül. A kiállításon egy DKW Munga, egy Audi 100, valamint az az Audi A4 is megtekinthető, amellyel Gerhard Plattner 1995-ben 20 nap, 11 óra és 55 perc alatt teljesítette az Alaszkától a Tűzföldig tartó Panamericana-túrát. Már első útja is nagy feltűnést keltett, amikor 1992-ben egy szériakivitelű Audi Duo volánja mögött Ingolstadtból egészen a Sevillai Világkiállításig autózott. Ez volt egyben az első, hibridautóval megtett hosszú távú túra. Igaz távolsági nyúzópróbának számított Gerhard Plattner 1992-es, egy Audi 80 TDI vezetőjeként megtett rendkívül takarékos világkörüli útja (3,78 l/100 km átlagos üzemanyag-fogyasztás, 85,8 km/h átlagsebesség mellett), illetve a Föld leggyorsabb megkerülése (28 nap és 16 óra) 1991-ben, egy Audi S2 volánja mögött.
Az Audi museum mobile kiállításán 2008. szeptember 10. és 2009. január 7. között összesen 12 autó és számtalan történet várja az utazás és az ismeretlen felfedezésének szerelmeseit. A tárlaton azonban az autó nélküli felfedezők is helyet kaptak, mint például Ferdinand Magellan, aki 1519 és 1522 körülhajózta a földet, vagy Friedrich Gustav Kögel, aki a 19. század végén gyalog járta be a világot. Ne feledkezünk meg azonban Heinrich Horstmannról sem, aki kerékpárral járta körül a Földet, ám nem egy modern, 21-fokozatú trekking modell nyergében, hanem egy 1895-ös „drótszamáron”. Elly Beinhorn nagyszerű teljesítménye előtt tisztelegvén, aki első nőként repülte egyedül körül a világot, a kiállításon Messerschmitt ME 108 „Taifun” gépének modellje is szerepel.
Az Audi-embléma négy karikája az Audi, a DKW, a Horch és a Wanderer márkákat szimbolizálja, amelyek 1932-ben az Auto Union neve alatt egyesültek. Az 1969-ben fuzionált Auto Union és NSU számos jelentős fejlesztéssel járult hozzá az autóipar fejlődéséhez. Az AUDI AG 1985-ben az Audi NSU Auto Union AG-ből alakult. Az Audi Tradition az Auto Union GmbH és az NSU GmbH hagyományőrző társaságokkal együtt ápolja és mutatja be az Audi mozgalmas és szerteágazó történelmét. Az Audi Forum Ingolstadt területén működő „Audi museum mobile” hétfőtől vasárnapig 9:00 és 18:00 óra között várja látogatóit.
AUDI MUSEUM GALÉRIA
{gallery}uticel/audi_mus{/gallery}
