Mi a közös egy Bogár kabrióban és egy Mercedes CLK kupéban? Mindkettő az osnabrücki gyárban épült.
Mi a közös egy VW Bogár kabrióban és egy Mercedes CLK kupéban, egy Karmann Ghiában és egy Chrysler Crossfire-ben? Mind az osnabrücki Karmann gyárban épült. A Karmann autógyár. A „Car-man”, azaz Wilheim Karmann alapította cég a németországi Osnabrück városában található. Fő profilja autók készítése kis szériában különböző nagy gyárak felkérésére. Szinte specialistának mondható a kabriók gyártásában. A fent nevezett – koránt sem az összes – modell felsorolás is érzékelteti, hogy milyen széles skálájú megrendeléseket szolgáltak ki az idők folyamán, kiváló minőségben.
Minket Sciroccosokat azonban egyértelműen a 18 évig gyártott VW kupé „szülőhelyének” megismerése hajtott a német földre. Történt ugyanis, hogy a múlt év nyarán német Sciroccos barátaink Budapestre jöttek vendégségbe és egyik beszélgetésünk alkalmával invitáltak bennünket a szeptember elejére tervezett Karmann gyárlátogatásra. A német Scirocco fórum már hetek óta lázban volt a várva várt esemény hatására.
Végül tőlünk három magyar vágott neki egy tizenhatszelepes Sciroccoval a közel 1500 km-es távnak, hogy elzarándokoljon a „Szent Helyre”. Sajnos a cikk írója nem tudott jelen lenni a túrán, így szerencsés barátom elbeszélésből próbálom összefoglalni a történéseket.
Tehát a gyár nem rendelkezik szervezett látogatási rendszerrel, így nem javasoljuk senkinek, hogy ha arra jár, nézzen be (mint ahogy azt Wolfsburgban megteheti). A Karmann múzeum is a gyár területén helyezkedik el, azaz nem nyilvános. 2004. kora őszén azonban megtört a jég és hét év(!) után először léphetett be egyszerű földi halandó a csarnokba.
A kb. 30 fős Sciroccos csapat meghatottan csodálkozott rá a három gyártósorra, ahol egykoron az ő autóik is készültek. Az idegenvezető elárulta, hogy a Karmann Ghia után a Scirocco (Typ 53) jelentette a gyárnak az igazi mérföldkövet (mondjuk a VW-nek is: vízhűtéses, elsőkerekes modell). Ez volt az első széria, amely „tömeggyártásban”, modern gyártósoron készült.
A hetvenes évek elején rekord idő alatt, 18 hónap alatt fejlesztették ki azt a szalag technológiát, amit lényegében a mai napig használnak. A karosszériához a vaslemezeket teljesen automata présgépekkel alakítják formára. Továbbhaladva már persze megjelennek a munkások is az épülő autó mellett. Ott jártunkkor éppen a Chrysler Crossfire volt gyártás alatt. Általánosan elmondható, hogy a németes precízség és tisztaság uralkodik a csarnokokban, a belső utakon. Azonban az erről tanúskodó saját fotók elmaradnak a lap hasábjairól, mivel a bejáratnál udvariasan, de annál határozottabban megkérték a sirci rajongókat, hogy tegyék letétbe fényképezőiket, sőt mobiltelefonjukat is.
A Karmann múzeumban viszont villogtak a vakuk serényen, mint az M3-ason a traffipax. Szívmelengető volt, hogy a bejáratnál rögtön egy kettes Scirocco motorháztetője díszeleg, telis-tele aláírásokkal különböző Scirocco Kluboktól. Rajta a felirat: „Scirocco comes home”. A bejáratnál lévő plexitábla is kiváló bizonyítéka annak, hogy nem tévedtünk el: itt Sciroccokat gyártottak 1974-től (MK1) és 1981-től (MK2). A két szériából összesen 797.606 darabot.
Megdöbbentő „csúnya” autók is kaptak helyet, hiszen ezek is Karmann gyerekek. Ilyen például a Scirocco kettes Giugiaro tervezte első hírnöke, mely végül sosem került gyártásra. Jó pár prototípus, merész egyedi elképzelés azonban nagyon is érdekesnek tűnt. Gyanítom, hogy például biztos nem parkol a szomszéd kertjében egy Corrado Pickup…