Ugye mindenki kívülről sorolja a trendi átalakításokat: nagyobb kerék, szélesebb-peresebb gumi, futómű ültetés, sportdob, a motortérbe meg mehet egy direkt szűrő. Apropó! Álljunk csak meg itt egy kicsit és vizsgáljuk meg, vajon tényleg hoz-e a konyhára némi pluszt és vajon tényleg előnyös-e a gyári papír légszűrőt kicserélni.
Sokunkban felmerülhetett a kérdés: vajon az autógyárak miért nem sport levegőszűrővel szállítják modelljeiket? Hiszen az árkülönbség csekély, a tuning hirdetésekben meg minden jót írnak a többletteljesítménytől kezdve az alacsonyabb fogyasztásig. Nos, ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot, már nem ilyen egyértelműen pozitív a jelenség.
A sport célú levegőszűrők kifejlesztése a versenysportra vezethető vissza. A pályán mellékes az élettartam, a karbantartás minimalizálása, hiszen a legtöbb verseny után motor átépítés következik, viszont minden egyes plusz lóerő számít. Az utcai használatra azonban csak azok szereljék fel ezt a kiegészítőt, akiknek az előző jellemzők sokadrangú kérdések. (Vannak egyáltalán ilyenek?) Nézzük, miért jutottunk erre a következtetésre.
A kereskedelemben háromféle sport légszűrőt kínálnak: a sport betétszűrőt, a direktszűrőt és a hővédelemmel ellátott direktszűrőt. Az első a gyári helyett, a gyári helyre szerelhető – semmilyen átalakítást nem igényel. A direktszűrők jellemzésére a karakteresebb szívózajt és az alacsonyabb áramlási ellenállást szokták említeni. Ezt a változatot a gyári légszűrőház mellőzésével kell beépíteni, ezért gyakran kisebb átalakítások szükségesek. A hővédelemmel ellátott direktszűrők csupán a hővédő pajzsban térnek el az utóbbiaktól. A pajzsra azért van szükség, hogy ne a motortér magasabb hőmérsékletű levegőjét szívja a szűrő, hanem minél hűvösebbet (így jobb az égés).
A sportcélú levegőszűrők leggyakrabban vékony, gyapjú-szerű textilfajtából készülnek. A hagyományos papírbetétes szűrőket bizonyos időközönként, elhasználódásuk után cseréljük, míg a sport szűrőket időről-időre ki kell mosni, tisztítani. A gyártók csupán 20–25 ezer kilométerenként javasolják a karbantartási periódust, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy inkább 5–10 ezrenként érdemes elvégezni az átmosást, mert már ennyi használat után is jelentős lehet a szennyeződés.
A karbantartó tisztítás menete a következő: egy kevés langyos vízbe légszűrő tisztító folyadékot töltünk, majd ebben kb. negyedóráig áztatjuk a szűrőt. Az így fellazított szennyeződéseket leöblítjük, ezután a szűrőt megszárítjuk. Visszaszerelés előtt speciális olajspray-vel szórjuk be a szűrő felületét. A szűrőt sűrített levegővel fújatni, vagy vegyszerrel kezelni tilos, mert ez a szövet károsodásához vezethet. Vigyázat, a kimosott szennyeződés veszélyes hulladék!
Eddig rendben is volnánk. A plusz munka és plusz anyagi befektetés (a mosó folyadék beszerzése) megérhetné az árát, hiszen a gyártók minden jót ígérnek. Például mind a sportbetétnél, mind a direktszűrőnél alacsonyabb nyomásesést (az utóbbinál még inkább), mint a papír szűrőnél. A sportbetétnél ráadásul maradhat az eredeti légszűrőház, tehát a hideg levegő hozzávezetése, a motorbemelegedés segítése nem változik.
De! A direktszűrő a motortér magasabb hőmérsékletű levegőjét szívja, s ez nem jó. Beszereléséhez szükség lehet a szívócső megbontására, ami tömítetlenséghez vezethet, így romlik a szűrés hatásfoka. Elektronikus légmennyiségmérés esetén szennyeződhet, elromolhat a mérőegység, így a hibás mérési eredménnyel nem lesz optimális a keverékképzés. A légszűrőház kiszerelésével nem lesz hová bekötni a meleg levegőt vezető gégecsövet, így a motor lassabban fogja elérni az üzemi hőfokot, valamint megnő a levegőáramlás csillapítatlansága, ami rontja a szűrő hatásfokát és elhangolja a légmennyiségmérőt. A hőpajzsos direktszűrőkkel annyival jobb a helyzet, hogy itt megtörténik a motortér meleg levegőjétől való szigetelés és amennyiben légbeömlő nyílásokat alakítunk ki a motorháztetőn, akkor a hideg levegő hozzávezetése is megoldható.
Az Autótechnika szaklap laboratóriumi vizsgálatoknak vetette alá a különböző légszűrőket. Mérték az alapellenállást, az eltömődést és a hatásfokot. A sport célú szűrőket kétszer is megmérték, a két mérés között pedig elvégezték az előírás szerinti karbantartást, tisztítást.
Az alapellenállás mérésekor megállapították, hogy a direktszűrő ellenállása a legkisebb, tehát ezen áramlik át legkönnyebben a levegő, a sportbetété és a papírszűrőé körülbelül megegyezik. Az eltömődésvizsgálat már egyértelműen a hagyományos papírszűrők előnyét hozta. A DIN 100-as vizsgálópor folyamatos adagolása mellett bebizonyosodott, hogy míg a papírszűrő görbéje még 150g beadagolása után is közelít a vízszinteshez, addig a sportbetét és a direktszűrő már nagyjából a fele mennyiségnél az eltömődés jeleit mutatja és mosás után sem javul a helyzet.
Tehát az eredmény: a hagyományos légszűrőkhöz képest a sportbetétek nem képesek teljes élettartamuk alatt a nyomásesés értékeket folyamatosan alacsonyan tartani. Frissen olajozva jobbak a jellemzők, de az olajfilm vastagságának csökkenésével arányosan nő a nyomásesés. Egy bizonyos mennyiségű por megkötése után a sportszűrők nyomásesése nagymértékben megnő és bekövetkezik a szűrő átporzása. A papírszűrők nagy előnye, hogy akár 40 ezer kilométerig képesek alacsonyan tartani a nyomásesést, holott a karbantartási előírások 20–30 ezer kilométerenként cserét javasolnak.
A hatásfok vizsgálatánál kiderült, hogy papír szűrőnek van a legnagyobb geometriai felülete, ez szűr a legjobban és ennél átporzást sem tapasztaltak. A sportbetét geometriai felülete nagyobb mint a direktszűrőé, mégis ez érte el a legrosszabb hatásfokot, a mosás után ráadásul tovább romlott a hatásfok, a sportbetét átporzott. Érdekes, hogy a direktszűrő hatásfoka a mosás után még javult is (lehet, hogy újonnan már kissé száraz volt és a friss olajozás jót tett neki), de ez sem érte el az autógyárak által megkövetelt 96%-os értéket, amit viszont a papírszűrő gond nélkül teljesített.
Mindezekből következik, hogy a sport- és direktszűrők élettartama korántsem végtelen. Jóval hamarabb elérik a kritikus 7000 pascalos nyomásesés értéket, mint a hagyományos papír szűrők, ráadásul átporzásuk még ennél is hamarabb bekövetkezik, ami az élettartam végét jelenti. Az ígért teljesítménynövekedés is legfeljebb magas fordulatszámon lenne mérhető, de egy-két lóerőt úgysem fogunk megérezni. Bár karburátoros motor esetében tagadhatatlan a jobb légáteresztő képesség miatti fogyasztáscsökkenés, de csak addig, amíg a nyomásesés a papírszűrő nyomásesése alatt marad.
Nos, sejtjük már, miért nem direktszűrővel gyártják a GTI-it? De még az Audi TT-t vagy a Porschét sem…
VW Depo 2007/4
