Walter Röhrl és az Audi

RÖVID SPORT QUATTRO TÖRTÉNET

Mind a mai na­pig az egyik leg­jobb 0-100 km/h-s gyor­su­lás­sal ren­del­ke­ző (4,9 s), ut­cá­ra gyár­tott Au­di. Az au­tó szü­le­té­sét lé­nye­gé­ben a rallys­port­nak kö­szön­he­ti, pon­to­sab­ban a gyár­tá­sa ide­jén ér­vény­ben lé­vő sza­bály­nak, mi­sze­rint va­la­mely au­tó csak ab­ban az eset­ben ve­he­tett részt a B cso­por­tos Rally VB-n, ha leg­alább 200 da­ra­bot gyár­tot­tak be­lő­le. Ezt a kö­ve­tel­ményt ki­elé­gí­ten­dő, az au­tó­ból össze­sen 214 db-t gyár­tot­tak.

Mi­vel a ter­ve­zés csak 1983 ele­jén kez­dő­dött, és a 200 au­tó­nak 1984. má­jus 1-ig le kel­lett gör­dül­nie a fu­tó­sza­lag­ról, nyil­ván­va­ló volt, hogy nem volt elég idő túl sok új al­kat­rész meg­ter­ve­zé­sé­re. En­nek meg­fe­le­lő­en a kü­lön­bö­ző al­kat­ré­sze­ket az Au­di ak­ko­ri tí­pus­vá­lasz­té­ká­nak leg­kü­lön­bö­zőbb kép­vi­selõiből szed­ték össze. A ka­rosszé­ria el­ső ré­sze, egé­szen a B osz­lo­pig lé­nye­gé­ben az Au­di 80-as­nak fe­lel meg, amellyel az volt a cél, hogy az Ur-Qa­utt­ro-éhoz ké­pest me­re­de­kebb szél­vé­dőt kap­ja­nak. Ez a meg­ol­dás az éj­sza­kai ve­ze­tés so­rán ta­pasz­tal­ha­tó tük­rö­ző­dést volt hi­va­tott csök­ken­te­ni, amely­re szá­mos pa­nasz ér­ke­zett.

A ka­rosszé­ria hát­só ré­sze az Au­di Co­u­pé-tól szár­ma­zik, oly mó­don, hogy a B és a C osz­lop kö­zött az au­tót 32 cm-rel meg­rö­vi­dí­tet­ték. En­nek a cél­ja a rö­vi­debb ten­gely­táv, és ez­zel pár­hu­za­mo­san a jobb ka­nyar­tu­laj­don­sá­gok ki­a­la­kí­tá­sa volt. Az Aj­tók az Au­di 80-tól, a cso­mag­tér­aj­tó a Qu­att­ro-tól, a hát­só lám­pák a Co­u­pé-tól, az el­ső in­de­xek a 200-as­tól szár­maz­nak, de min­de­ze­ken kí­vül az au­tó kül­ső ki­a­la­kí­tá­sá­nál még VW-al­kat­ré­sze­ket is fel­hasz­nál­tak: az el­ső fény­szó­rók a Pas­sat­tól köl­csö­nöz­ték.

A Sport Qu­att­ro-t a döb­be­net­től alig szó­hoz ju­tó kö­zön­ség­nek a 1983-as IAA-n mu­tat­ták be. Az idő­hi­ány mi­att – de nem utol­só sor­ban az ala­cso­nyabb össz­tö­meg el­éré­sét meg­cé­loz­va – az új for­má­jú ka­rosszé­ri­a­e­le­me­ket (sár­vé­dők, gép­ház­te­tő, lök­há­rí­tók, te­tő stb.) a re­pü­lő­gép­gyár­tás­nál al­kal­ma­zott ara­mid-szá­las anyag­ból ké­szí­tet­ték el. Szin­tén az idő hi­á­nyá­ban az al­kat­ré­sze­ket még az­előtt le­fé­nyez­ték, mi­e­lőtt a vá­sár­lók vá­laszt­hat­tak vol­na a szí­nek kö­zül. Így vé­gül 128 pi­ros, 48 fe­hér, 21 kék, 15 zöld és 2 fe­ke­te au­tó szü­le­tett. Mind­két fe­ke­te au­tó az ak­ko­ri fej­lesz­té­si ve­ze­tő, a ké­sőb­bi VW-Au­di kon­szern ve­ze­tő, egy­ben fer­di­nand Pors­che uno­ká­ja, Fer­di­nand Pi­ech szá­má­ra ké­szült. Volt te­hát né­mi elő­nye, ha az em­ber a vál­la­lat­nál a meg­fe­le­lő he­lyen ült, és a meg­fe­le­lő fi­ze­tés­sel ren­del­ke­zett… 🙂 Az Au­tó ára 1984-ben 195 ezer DM volt, ami ké­sőbb 203.500 DM-re emel­ke­dett. Mi­vel egy au­tó­ba sem ke­rült ka­ta­li­zá­tor, az ame­ri­kai vá­sár­ló­kö­zön­ség nem jut­ha­tott Sport Qu­att­ro-hoz.

A mo­tor egy 2,1 li­te­res, 20 szel­epes tur­bó­mo­tor, amely leg­fel­jebb 2,04 bar nyo­má­son dol­go­zik. A lö­ket­tér­fo­gat egé­szen pon­to­san 2133 ccm volt, el­len­tét­ben az Au­di öt­hen­ge­res tur­bó­i­nál ad­dig meg­szo­kott 2144 ccm-el. En­nek a lé­nye­ge az volt, hogy a tur­bó­mo­to­rok­nál al­kal­ma­zott 1,4-es szor­zó­szám­mal sem ke­rül­tek a 3 li­te­res lö­ket­tér­fo­gat-ér­ték fö­lé, ami azt je­len­tet­te, hogy a ver­seny­au­tó tö­me­ge 1000 kg alat­ti le­he­tett. To­váb­bi tö­meg­csök­ken­tés cél­já­ból a hen­ger­fe­jet és a mo­torb­lok­kot alu­mí­ni­um-ból ké­szí­tet­ték.

A Sport Qu­att­ro-nál al­kal­ma­zott tech­ni­ka má­sik csú­csát az ak­kor for­ra­dal­mi­an új Bosch LH-Jet­ro­nic be­fecs­ken­de­ző­rend­szer je­len­tet­te, amely az ad­dig al­kal­ma­zott rend­sze­rek­kel el­len­tét­ben a ke­ve­rék­kép­zés­hez a le­ve­gő tö­me­gét és nem a mennyi­sé­gét vet­te ala­pul. En­nek ered­mé­nye­kép­pen el­ér­ték, hogy a tel­je­sít­mény az idő­já­rás­tól és a ten­ger­szint fel­et­ti ma­gas­ság­tól füg­get­len­né vált. A to­vább­fej­lesz­tett fu­tó­mű alap­já­ul a Rally Qu­att­ro ver­seny­fu­tó­mű­ve szol­gált, amely az át­dol­go­zás so­rán új gó­lya­lá­ba­kat ka­pott. A fu­tó­mű ál­lít­ha­tó ma­gas­sá­gú volt, amellyel az au­tó has­ma­gas­sá­gát egy 10 cm-es in­ter­val­lu­mon be­lül le­he­tett va­ri­ál­ni. Saj­nos min­den ilyen mű­ve­let után fu­tó­mű­vet is kel­lett ál­lí­ta­ni.