Harmincöt év telt el az első Scirocco gyártása óta, tehát ez a generáció már javábvan veterán.
Harmincöt év telt el az első Scirocco gyártása óta, tehát ez a generáció már javábvan veterán. A 70-es évek eleje a Volkswagen AG számára elhozta a változás szeleit, méghozzá típusnevekben is: Passat, Scirocco szelek illetve Golf és Jetta áramlat tört be az addig leginkább típusszámokkal jelzett léghűtéses klímába.
Nagyjából a Golf megszületésének előzményei vonatkoznak a Sciroccóra is: olajválság, a Bogár gyártásának fokozatos leállítása, a gyár gazdasági nehézségei stb… A régi modelleket leváltó mesterhármas formaterve az olasz Giugario kezét dicséri. Az időrendiséget követve a Passat után, 1974 márciusában mutatták be a Sciroccót a genfi autószalonon, majd három hónappal később a Golfot.
Giugario sok tervet készített a Golf végleges megszületéséig, ezek közül az egyik egy teljesen új kupét hozott. A tervezői munkába bevonta a német Wilhelm Karmann urat, akivel közösen „összefabrikálták” az új prototípust. A VW-nek tetszett a mű, de nem kívánta pénzzel támogatni a projektet, így Karmann saját finanszírozással vitte tovább.
Ezek ismeretében érthető, hogy innentől az összes Scirocco a Karmann gyárban készült, Osnabrückben. Az olasz autótervező és a német autóépítő egymásra talált és a kecses Karmann Ghia helyét átvette a „Karmann Giugiaro”. Ez a név lehetett volna egyébként a gyári 53-as típus hivatalos neve, de végül maradt a Scirocco. (Ezt amúgy a Golfnak szánták és a mai Scirocco lett volna Scirocco Coupe, de jelen cikkünk nem kíván elmélyülni az akkori „VW-névbizottság” bonyolult lelkivilágában:)
Az olaszosan leírt „Scirocco” tehát egy szél, amely forró levegőt hoz Afrika északi partjairól a Mediterráneum felé. Az új fuvallat hozta forma szinte rögtön belopta magát az emberek szívébe. Népszerűsége a megfizethető vételárra, a könnyű szervizelhetőségre és a gazdaságos üzemeltetésre vezethető vissza, a háromajtós kupé formán kívül, természetesen.
Az első széria háromféle motorkínálattal rendelkezett. Az alapmodell az 1,1-es 50 lóerős „L” típusjelzéssel, a második 1500 köbcentis 70 lovas „S” vagy „LS” jelzésű kocsi, amelyet – az akkori felszereltségekhez képest – néhány extrával értékesítettek: például hátsó ablakfűtés, csomagtér világítás, időkapcsolós ablaktörlő. A csúcsmodell a „TS” kódú, melyet 1,5-ös, 85 LE motorral, négy kerek lámpával, sportkormánnyal és sportülésekkel szereltek fel.
1976-ban máris történt némi változás az MK1 életében: 1,6-os karburátoros motor, egykaros ablaktörlő mechanika, új ülések, kisebb fordulókör. A legnagyobb „dobás” azonban a Scirocco GTI/GLI megjelenése volt. Az 1,6 motor megkapta a Bosch K-Jetronic befecskendező rendszert és a könnyű karosszériát 110 lóerő repítette.
Erről a típusról valóban elmondhatjuk, hogy sportkocsi volt, kiváló menettulajdonságokkal rendelkezett és igen fürgének számított. Kisebb tömegének és jobb légellenállásának köszönhetően gyorsabb volt, mint a vele együtt megjelent Golf GTI, így kora leggyorsabb VW-je volt.
A megnövekedett teljesítményhez elöl nagyobb, belső hűtésű féktárcsák és elöl-hátul kanyarstabilizátoros futómű dukált, a motortérbe pedig külső olajhűtőt szereltek. Akinek ez nem volt elég, az keresgélhetett a különböző tuning cégeknél. Például az ABT-féle Scirocco 1800 cm³-re növelt lökettérfogattal, 140 LE-vel 206 km/h-s végsebességre volt képes, igaz, körülbelül két darab széria GTI áráért cserébe…
