Szeretnék gratulálni a laphoz, az első megjelenése óta tetszik. Ez érthető is, mivel szintén "benzingőzzel fertőzött VW párti" vagyok. Hat éve, 1996-ban vásároltam az első és jelenlegi autómat, egy Volkswagen Golf GTI G60-at (1991. májusi kiadás). Bár a vásárlás előtt "gyengébb" GT-t terveztem, de nem bántam meg, hogy a kettes széria legerősebb tagját választottam.
Azóta kizárólag akkumulátor csere, valamint egy hűtővíz gumicső csere állított meg. A szervizelést magam végzem, így elkerülhetők a bonyodalmak. A külső és belső szépítgetésre pedig végtelen sok lehetőség kínálkozik.
Hölgy tulajdonostól vettem, sajnos már volt törve, de rendbe hozatták. Bizony azonnal egy kuplung cserével kezdődött, mert a próbakörre sem tudtuk elvinni az autót. Mindezek ellenére ott hagytuk a foglalót, és a kuplung csere után fizettem ki a teljes vételárat, és vettem át az autót. Akkor 68 ezer km volt az órában. (Jelenleg 98 ezret mutat, de garantált, hogy amióta nálam van, tényleg ennyit ment.) A gyári extrákat az alábbiakkal egészítettem ki: dupla Remus kipufogó (hátsó dob), sport légszűrő, Kamei kiegészítő spoilerek, sötét index lámpa burkolatok, elektromos ablakok, riasztó, Momo pedálok, Audi TT sebváltó gomb piros bőrszoknyával, rózsafa kormány.
A zene: fa előlapos-maszkos Kenwood rádiós magnó, amelyik a hátsó 2×100 W-os Helix hangszórókat hajtja. Egy négy csatornás Phoenix Gold erősítő hajtja elöl az ajtóban a 2×60 W-os Rainbow hangszórókat, valamint a csomagtartóban, ládában elhelyezett 25 cm-es Phoenix Gold hangszórót (mélynyomót).
Röviden ennyi. Még vannak ötleteim, terveim a szépítgetéshez, de a legfontosabb az autó szeretete. Esőben például nem szívesen állok ki a garázsból. Egyébként több ismerősöm is vevőként iratkozott föl, de az autó nem eladó. Valószínűleg csak nehezen találnék hasonló állapotút a használt piacon, újra pedig sajnos nem telik. (Talán majd egy R32-esre…, hiszen szerintem 150 lóerő felett igazi egy autó…
