Gratulálok az igényesen kialakított laphoz, s egyúttal szeretnék a depódium rovat lehetőségével élni, s bemutatni az én „kisautómat”. Az a véleményem, hogy nagyon kevés Polo szerepel az újságban, ezért ezúton is szeretnék hírt adni ennek a minden ízében praktikus modellnek az egyik képviselőjéről.
A kocsit 1999-ben vásároltam totálkáros teherautóként, akkor még fehér színben. Egy évig csináltam, saját kezűleg újítottam fel, kivéve az 1300 ccm-es, benzines motorját, ami tökéletes állapotban volt és a mai napig sincs semmi baja. Amikor vettem, 90 ezer kilométer volt benne, jelenleg viszont már a 190 ezer felett jár a számláló. Kivettem kipufogórendszerből a fojtást és sportlégszűrőt szereltem fel, így sokkal jobban gyorsul.
A kocsit az első műszaki vizsgán személyautóvá minősítették, ezért azt gondoltam, hogy sokkal jobban nézne ki egy kissé sportosabban. A spoilereket egy bontóban szedtem le egy ugyanilyen Polóról. Nagyon rossz állapotban voltak, de nem tudtam szerezni sehonnan hasonlót. Az üléseket egy Opel GSI-ből kaptam. A kormányt és a kerekeket egy 20 éves BMW-ről menekítettem át.
A hátsó sárvédő íveket többször kellett vágni, hogy elférjenek a 185/65/14-es kerekek. A kocsin ez már a második fényezés mióta nálam van, mert az első nem bírta az időjárás viszontagságait. Az utastérben Pioneer magnó és 12 lemezes CD-tár biztosítja a zenét, elöl Magnat hangfalszetten, hátul pedig Alpine erősítőn át meghajtott 30-as mélyládán keresztül. Tavasszal teljes belső kárpitozás vár az autóra, de az álmom egy új Golf vagy Polo.
Üdvözlettel: Lukács Gábor, Budapest
