„A Bogárnak lelke van, aki csak teheti, vegyen egyet és ápolja szeretettel!” – Kurcsinka Márton mutatja be öreg VW-jét.
Mivel foglalkozol? Hogyan lettél volkswagenes?
Járműmérnök hallgató vagyok (jelenleg a BME-n, jövőre remélhetőleg már a Müncheni Műszaki Egyetemen), mindenem az autózás, azon belül is külön helyük van a szívemben az oldtimereknek. Lehet, hogy nem hangzik valami megnyerően itt, de amúgy fanatikus BMW-s vagyok – bocsánat! A VW azonban mély tiszteletemet élvezi, ezen belül is különösen a Bogár. Mióta az eszemet tudom, fent volt a listámon ez az autó. Semmi pénzért nem válnék meg Tőle. Ja, egyébként Wolfinak hívják.
Mit tudsz az autó előéletéről?
Fél év keresgélés után (köszönet hasznaltauto.hu) Debrecenben egy fiatal házaspártól került hozzám. Az autó elsőre sokkal jobb állapotúnak tűnt sajnos, mint valójában volt, azonban még így sem bántam soha meg – egyszerűen éreztem, hogy ez kell. A pár elmondása szerint egy helyi „Bogár-szakértő” újította fel nekik – mint kiderült, jól átvágták őket… Az órája szerint 12 ezer km-rel és ’97-es évjáratú gumikkal indultunk haza autópályán minden gond nélkül. Egyedül az okmányirodában és az eredetvizsgán néztek nagyot, amikor meglátták a gyártás dátumát…
Hogyan történt a felújítása?
A hengerűrtartalom megnövelése az eredeti motorblokk megtartásával történt még az előző tulajdonos alatt – mint minden egyéb, ez is borzalmas minőségben és hanyagsággal (pl. hengerfejtömítést nem tartott fontosnak beszerelni a „csak VW-kkel foglalkozó szakszerelő”). Éppen ezért 2012 nyarán teljes felújításon esett át a motor – új dugattyúgyűrűk, tömítések stb. A képen is látszik, sportlégszűrőt és fordulatszámmérőt is kapott, illetve a légterelőlemezek le lettek festve. A kipufogókat dupla, 50 mm átmérőjűre cseréltük, más változtatást azonban nem hajtottunk végre a rendszeren. A motor és az egész autó felújításában és karbantartásában a Mátrai Veteránjármű Egyesület elnöke, Harkó László, és egy csodatevő autószerelő, Kovalcsik István volt és van segítségemre. Lassan másfél éve tart – persze egy ilyen autó sosincs készen. Egyértelműen a kasztni volt a legproblémásabb. A megelőző szakszerűtlen munkák sora azonban minden kis feladatot megnehezített.
Hobbi autó vagy napi használatban van?
Amennyit csak lehet, persze csak a legjobb időben. Saját garázsban lakik, télen alig mozdul, de rendszeresen be van melegítve. Most 24 ezret mutat az órája.
Mi volt a legemlékezetesebb élményed a Golffal?
Több is van – legtöbbje a menyasszonyomhoz kapcsolódik. Rengeteget megyünk vele kettesben. Ugyanakkor idén elhoztuk a III. Visontai Veterántalálkozó legfiatalabb versenyzőjének járó díját. Ja és még valami, Kerecsenden nemrég elkaptak gyorshajtásért – 72 km/h-val mentem (oké, be kell ismerjem, hogy meg kellett mászni az emelkedőt), viszont most már papírom van róla, hogy igenis képes ennyivel menni.
Korábban is építettél/restauráltál már valamilyen autót?
Sajnos még nem, de remélem, hogy ez, illetve Ő csak az első és nem az utolsó. A következő lehet, hogy egy Zastava lesz – érzelmi és nem reális okokból…
Szeretnél valakinek köszönetet mondani azért, mert segített vagy támogatott a projekt megvalósításában?
Elmondhatatlan hálával és csodálattal tartozom Kovalcsik Istvánnak, aki előtt sose volt lehetetlen, még ha napokig tartó káromkodásra is késztette egyszer-kétszer Wolfi, illetve Harkó Lászlónak, a Mátrai Veteránjármű Egyesület elnökének, aki megmutatta, mi fán terem a restaurálás.
ADATLAP
Név: Kurcsinka Márton (20)
Típus: VW Type 1
Karosszéria
1969-es VW 1300. Az autó eredeti színe az előző tulaj szerint fekete (így vettem át tőle a kocsit), azonban hamar kiderült, hogy a népszerű törtfehér változatban jött ki a gyárból. A fekete fényezés szintén siralmas munkáról árulkodott. 2011 decemberében teljes lakatoláson és fényezésen esett át az autó. Ekkor derült fény a legnagyobb hanyagságokra és barbár kontárkodásokra, amiket a debreceni „Bogár-szakértő” elkövetett. A kasztni jó részén művészien faragott gittcsempéket találtunk, sőt valami cukros gyurma szerű anyaggal voltak megoldva a padlólemez sérülései. A munkát képekkel dokumentáltuk, autószerelő barátom, Kovalcsik István jó pár évet öregedett ezalatt a 3 hónap alatt. Teljes alvázvédelmet is kapott az autó, azonban néha most is találunk még lemálló gittet az alvázon (csoda, hogy az anyósülést nem hagytuk el hazafelé jövet).
Motor
eredetileg F-es 1300, jelenleg 1600 cm3
Motor
Az első futómű 3 cm-es ültetést kapott (3 rugólapot vettünk ki), illetve a csapágyakat cseréltük ki. Felújítás után a helyi Toyota szerviz önfeláldozó munkatársait kergette őrületbe egy 5 órás futóműbeállítással, amely végül teljesen sikeres lett. Köszönet érte! gyári lemezfelni, 15″ Kleber nyári, 185/65 R15
Beltér
A beltér sem volt mentes a rombolástól. A legszembetűnőbb a szivacsdarabokkal kitámasztott házi készítésű középkonzol volt, ami magában foglalta a rádiót és az Ikarus leszállásjelzővel működő modern gombos gyújtást is. A kárpitozás azonban – mégha sajátos kialakítású is – viszonylag jó minőségű, így ahhoz egyelőre nem nyúltunk. A hátsó ülés támlájának rögzítő-, döntő mechanizmusa teljesen hiányzik, rögzítésére tépőzár szolgál… Egyelőre így is megteszi.
A VW Depóból sikerült felhajtani 1969-es eredeti Blaupunk Frankfurt autórádiót hozzá való eredeti stereo hangszórókkal – beszerelésük szintén embert próbáló feladat volt a teljesen összekuszált és hibás kábelezés miatt.Tekintve, hogy az autót maximum ketten használjuk a menyasszonyommal, az anyósülést kísérleti jelleggel kivettem, így mind pakolhatósági mind kényelmi szempontból hatalmasat fejlődött az autó – az ülés sínjeit természetesen szőnyeggel.
