Gondolkodom, tehát vagyok… Már hallottam ezt valahol. Gyakran teszem is, miközben rovom a kilométereket, vagy éppen írom a másnapi alkatrész bevásárlási listát. Vajon érdemes-e rágódnunk megoldhatatlannak tűnő dolgokon? Gödörmentes utakon, megfizethető árú benzinen? És nem mondhatja ránk senki, hogy nem tudunk örülni a jónak, de emellett látjuk azt is, merre tartunk, mi várható a veterán, vagy a nosztalgia-autózásban az elkövetkező években. A veterános érdekvédelem csődöt mondott.
Néhány klub ugyan keményen tartja a frontot, de az egyesületi formából és a típusra orientáltságából adódóan sohasem lesz olyan helyzetben, hogy átfogóan, legyen képes mozgatni veteránautós tömegeket. Az elmúlt évben bekövetkezett változások csak egy szűk csoport érdekeit szolgálták. A nagy értékű veterán járművek importja olcsóbbá, könnyebbé vált. Azokra is nagy szükség van itthon, de valahogy a sokszorta többen lévő hazai veteránjárművek tulajdonosait ez nem fogja vigasztalni. A motorosok például valahogy kimaradtak a súlyadókedvezményből. Véletlenül? A MAVAMSZ szerint igen. Szerintük ezt majd „helyesbítik”, ahogyan azt is, hogy az adómentesség csak az OT rendszámos járművekre jár.
Számoljunk csak! Egy minősítés az OT kiváltással, forgalmi cserével ma potom 35 ezerbe kerül. A súlyadó pedig – mondjuk egy bogárra – kábé 10 ezer, de ez az arány a jövőben változni fog.
Tavaly minősíttettem számos klubtag társammal együtt mindkét bogaramat, idén pedig nézhetem az adó csekket, illetve be kéne fizetnem, de a lelkem háborog közben. OT rendszámot pedig nem szeretnék, mert könnyen korlátozás alá kerülhet, ahogy ez Németországban is megtörtént néhány évvel ezelőtt.
Nem sok esélyt látok arra, hogy a „tévedést” módosítják. Még véletlenül sem tévedtek soha az autósok javára. Persze könnyebb lenne elfogadni a terheket, ha látható lenne mire is fordítják a befolyt összegeket. Az egységes fellépés elérhetetlennek tűnik. Volt itt már Autósok Pártja is, de rájuk is alig emlékeznek néhányan. Úgy tűnik, hogy nem vagyunk képesek megvédeni az érdekeinket. A legutóbbi kezdeményezés is első körben lepattant a hivatalról, tudni illik az Emberibb Parkolásért Mozgalom kezdeményezése, amely a fővárosi parkoltatást vette célba, és népszavazást akart kiíratni.
Persze biztos bennünk van a hiba, hogy sarcnak érezzük a kifizetendő összegeket. Látnunk kellene a lendületben lévő, dinamikusan fejlődő várost. A plázák és a fekvőrendőrök száma valóban nő. (Hogy miért nem egyből a gödörbe teszik a púpot?) A világ ma az uniformizálásról szól. Hogyan férünk mi veteránautósok, nosztalgiaautósok, hobbiautósok bele ebbe a képbe, bízom benne, hogy a válasz nem a „sehogy”.
A mi másságunkat egyelőre kevesen tartják tiszteletben.
Itt nem csak a közlekedési kultúra alacsony színvonalú, hanem az értékrend is felborult. Ideje lenne helyreállítani. A kedvünket persze sohasem fogják tudni elvenni az öreg járművektől, csak szeretnénk, ha végre helyére kerülnének a dolgok. Addig persze még sok versenyen, találkozón kell bizonyítanunk, legyenek ezek a napok, amiért érdemes együtt dolgoznunk.
{moscomment}
Figyelem: a cikk első megjelenésének időpontja 2004. április 21., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt egyes állításai ma már nem időszerűek, vagy tévesek. A tanácsok pontosságáért és hasznosságáért szerkesztőségünk mindent megtesz, de tartalmukért és a betartásuk következményeiért felelősséget nem vállal.
