A kriminológusok sokat tudnának mesélni arról, hogy hány – olykor igen súlyos – bűncselekmény, jogellenes károkozás marad felderítetlenül, mert az áldozatok, vagy a károsultak nem tesznek bejelentést. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy a szenvedő fél mérlegel. Megemészti a sérelmet, kárt, vagy harcol az igazáért, és a vétkes felelősségre vonásáért.
A kriminológusok sokat tudnának mesélni arról, hogy hány – olykor igen súlyos – bűncselekmény, jogellenes károkozás marad felderítetlenül, mert az áldozatok, vagy a károsultak nem tesznek bejelentést. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy a szenvedő fél mérlegel. Megemészti a sérelmet, kárt, vagy harcol az igazáért, és a vétkes felelősségre vonásáért.
Nos az utóbbi esetben maga az igazságtételért folyó harc is energiát von el, időbe, pénzbe kerül, és újra szembe kell nézni az „ellenféllel”, újra fel kell idézni a traumatikus eseményeket. Persze az autójavítás során előforduló nézeteltérések nagy része pusztán kommunikációs probléma. Így nem biztos, hogy az ellenfél, valóban ellenfél. Sőt általában nem az. Például a „felújítás” szót más-más tartalommal töltik meg a felek. Jobb lenne ezt előre tisztázni, mert utólag mindig nehezebb…
Nem tévesztendő tehát össze ez a jelenség azzal, amikor valós sérelem híján valaki mindössze a vélt sérelmeit kiáltja az égbe saját maga iránti szimpátiakeltés céljából. Ilyenkor mindenkinek elmondja a történetet, nem nélkülözve a romantikus elemeket és szereplőket, mint a „gonosz és kapzsi, lángot fúvó karosszéria lakatos”, vagy a „jóságos nyugdíjas bácsi”, aki végül megoldja a feladatot popszegeccsel, vasgittel, és tűzgumival – természetesen kihagyva azt az egy illetőt, akivel a problémája van. Mintha a cél nem is a megoldás keresése, hanem maga a szenvedés és ennek széleskörű bemutatása lenne.
Alapvető szempont a „hallgattassék meg a másik fél is”, mert a tények felsorolása melletti hangulati tényezők olykor jelentősen eltorzíthatják a valóságot. A legtöbb félreértés utólag is orvosolható, még ha nehezebben is, így kár lenne elszalasztani a lehetőséget a problémák tisztázására.
Sajnos azonban vannak valóban komoly esetek, hibás teljesítések, elszállt előlegek, eltűnt fődarabok, olykor komplett tönkrement autók. Ilyenkor cselekedni kellene. Mégis sok történetet végighallgatva az derül ki, hogy amikor valós károkozásról, szándékos megtévesztésről van szó, akkor sem lépnek fel a károsultak saját érdekeik védelmében. Ilyenkor a szervezett érdekvédelem is tehetetlen, hiszen „segíteni csak annak lehet, aki hagyja magát”.
Ennek nem csak az a negatív következménye, hogy a károsult nem juthat jogorvoslathoz, nem részesülhet segítségben, hanem – és ez a veszélyesebb – az elkövető zavartalanul tovább folytathatja nem éppen áldásos tevékenységét, másokat is megkárosítva. Nem annyira az állampolgári kötelesség juthat eszünkbe, hiszen ez, mint olyan gyakorlatilag nem létezik a magyar közgondolkodásban, hanem inkább a civil kurázsi, aminek viszont meg kellene erősödni, hacsak nem szeretnénk lehorgasztott fejjel Európában bóklászni. Végül is erre vannak a civil szerveződések, amelyek ugyan ritkán vállalkoznak a kontárok likvidálására, de biztosan tudnak szakértő tanácsot adni, ha valaki hozzájuk fordul.
Nem szükséges ajtóstul a házba rontani, érdemes sorrendben végigjárni a lehetőségeket. Először is ott kell reklamálni, ahol vásároltunk, vagy ahol szolgáltatást végeztettünk. Ha nem nyer megnyugtató elintézést az ügy, célszerű szakértői segítséget igénybe venni, vajon jogos-e a reklamációnk. Amennyiben a panaszunk megalapozott, továbbléphetünk és akár jogi útra is, lehet az ügyet vinni. Amit jó tudni, ilyenkor nem csak magunk miatt tesszük azt, hogy harcolunk, hanem másokat is megkímélhetünk attól, hogy hasonlót elszenvedjenek.
Egy fontos kitétel van, ami fenti sorokra vonatkozik. Az érdekeink hatékony megvédésének feltétele, ha kereskedelmi ügyletbe bonyolódtunk, vagy ha szolgáltatási szerződést kötöttünk. Ilyenbe, pedig csak vállalkozással lehet kerülni. Sufnival, nepperrel nem. Ezt a kockázatot általában nem érdemes vállalni.
Drágán vettem alkatrészt!
Ilyen esetben nem állhat fenn „átverés esete” hiszen jogunk van utánanézni, hogy máshol mennyiért kapható, esetleg van-e használt az adott alkatrészből. Az is gyakran előfordul, hogy óriási eltérések vannak azonos alkatrészek esetében, főleg használt cuccok esetében. Reális árat meghatározni nehezen lehet, de a legtöbb dolog esetében van kialakult árszínvonal. Néha fillérekért lehet hozzájutni spéci dolgokhoz – érdemes a börzékre korán menni – néha a szükség rávisz minket, hogy drágábban vegyünk meg egy alkatrészt, mert szeretnénk használni a gépünket. Hosszú távon ezek kiegyenlítik egymást, és hobbiról lévén szó, ezt nem is érdemes számolgatni.
Mennyibe kerül megcsináltatni?
Figyelem: a cikk első megjelenésének időpontja 2005. május 23., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt egyes állításai ma már nem időszerűek, vagy tévesek. A tanácsok pontosságáért és hasznosságáért szerkesztőségünk mindent megtesz, de tartalmukért és a betartásuk következményeiért felelősséget nem vállal.
