„A kábeleket logikusan és biztonságosan kell behuzigálni a gépjárműbe.” De nemcsak a biztonságos bekötésükre, hanem az ésszerű megválasztásukra is oda kell figyelni!
„A kábeleket logikusan és biztonságosan kell behuzigálni a gépjárműbe.” De nemcsak a biztonságos bekötésükre, hanem az ésszerű megválasztásukra is oda kell figyelni!
Biztonságosság szempontjából a legfontosabbak a táp kábelek, melyeket a rendszerünk teljesítményéhez kell méreteznünk. Sokan nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel úgy, ahogy kellene, mert azt mondják, hogy autóról lévén szó, ezek a kábelek nem 230 Voltos feszültséget vezetnek, hanem 12 Voltot, úgyhogy nincs miért aggódni. Igenám, de két összetevővel kell számolnunk, amibe a feszültségen kívül az áramerősség is beletartozik.
Amennyiben egy adott teljesítményszintet nézünk, a feszültség és az áramerősség fordított arányban vannak egymással. Nézzünk erre egy egyszerű teljesítmény képletet: P = U x I , ahol P-teljesítmény, U-feszültség, I-áramerősség. 500 wattos teljesítmény eléréséhez 230 voltból ~2.17 Amper szükséges, ugyanezen teljesítményhez 12 voltból már ~41.6 Amperre van szükségünk, mely szerint az autóban közel 20-szor(!!) nagyobb áramerősséggel kell dolgoznunk, mint szobai berendezéseinknél.
Természetesen a nagyobb áram megköveteli a nagyobb keresztmetszetű kábelek használatát. A következő táblázatokban hozzávetőlegesen fel vannak tüntetve a tápkábel keresztmetszetek a szinuszos (effektív) teljesítmény, illetve az áramerősség, és hossz viszonylatában. Mindenesetre az autóba kerülő tápkábel elejére (az akkumulátorhoz) tegyünk egy biztosítékot, és ne elégedjünk meg a kábel másik végére kerülő készülékben lévő biztosítékkal, ugyanis ez csak az adott készüléket védi meg az esetleges károsodástól, és nem a kábelt!
Amennyiben zárlat keletkezik a rendszerben, és nincs biztosíték a kábelen, az felmelegszik, és rosszabb esetben akár el is ég! Azt nem kell mondani, hogy ha ez bekövetkezik, milyen károkkal jár. Vigyázzunk nagyon a tápkábel készülékhez való csatlakozásánál is, mert az instabil kontaktus is melegedést okozhat, és előfordulhat, hogy a csatlakozó szétolvad.
Mindezeket a problémákat elkerülhetjük, ha kábelünket jól választjuk meg, védjük biztosítékkal, és a kontaktusok stabilitására is ügyelünk.
A hangszóró, illetve az interkonnekt (RCA) kábelek kiválasztásánál a biztonsági szempontok már nem igényelnek ilyen nagymértékű odafigyelést, inkább a „hangra” gyakorolt hatásukat kell előnybe részesíteni.
Mivel az autóban egy relatíve kis térbe össze van sűrítve rengeteg kábel, így azok elektromos szempontból zavarhatják egymást, és ha már lehetőségük van erre, akkor ezt meg is fogják tenni, amennyiben nem akadályozzuk meg. Hogyan is fogjunk hozzá? Első lépésként annyit tudnunk kell, hogy az elektromos zavarok inkább a kisebb feszültségszintű kábeleket zavargatják, melyek jelen esetben az RCA kábelek.
Két dolgot tehetünk:
– Olyan RCA kábelt kell vásárolnunk, amely többszörös árnyékolással rendelkezik, így hatásosan távoltartja a nemkívánatos zavarokat.
– A hatás növelése érdekében az RCA kábeleket elkülönítve vihetjük a többi kábeltől.
A kábelezésnél célszerű, és javasolt az autó küszöblécei alatt lévő „kábelcsatornát” használni, mert ezen keresztül könnyedén, észrevétlenül hátra vezethetjük kábeleinket.
Kezdjük a tápkábellel. Ezt célszerű az akkumulátor oldalán (általában baloldal) hátra vezetni, a kábelhossz miatt is, és nagy átlagban ezen az oldalon vezetik a feszültség vezetékeket, melyeknek zavarhatása nem befolyásolja tápkábelünket, ugyanis ez a kábel nem érzékeny a zavarokra. Lehetséges, hogy a motortérben az akkumulátor oldalán nem találunk a tűzfalon átvezetőt, akkor keresgéljünk a másik oldalon, de valahol biztosan ráakadunk egyre.
Ha nem sikerült az akku oldalán átvezetni a tápot, akkor a másik oldali küszöböt használjuk. Az RCA, és a hangszóróvezetékeket vezethetjük egy oldalon is, természetesen az ellenkező küszöb alatt, mint a tápkábelt. Az RCA kábeleket a jobb zajszigetelés miatt a sebváltó mellett a középrészen is hátravihetjük a kárpit alatt. Egy RCA kábelnél ez még nem is jelent gondot, de a többi esetében már lehetséges.
A hangszóró vezetékek úgyszintén érzéketlenebbek a zavarokra, mint a tápkábelek, de azért a tápvezetékektől nem árt távol tartanunk őket.
Mivel hangszórókat ajtóba is fogunk szerelni, ezért ejtsünk egy pár szót erről is. Kényelmesebb a gyárilag (ha van) behúzott vezetékekkel dolgozni, de minőségileg, és terhelhetőség szempontjából nem biztos, hogy kifizetődő.
Macerásabb az új kábel behúzása az ajtóba, de biztosan megtérül. Könnyíti dolgunkat, ha az ajtóátvezető egy sima gumi cső, ugyanis ez nem jelenthet nagy erőfeszítéseket. Viszont, ha ez a gumicső 5 km-es úton, a Kínai nagyfalat megszégyenítő kacskaringózással jut el a karosszériától az ajtóig, akkor az már öröm a köbön, és még nincs vége! Találkozhatunk olyan átvezetőkkel is, ahol egy szétszedhető sorcsatlakozón keresztül kapcsolódik a két végpont. A laikusok ilyenkor szokták kidobni a taccsot!
Nem kell ennyire megijedni a dologtól, ha kacskaringós a cső, vegyük elő Rodolfó táskánkból a kábelbehúzót, és sitt-sutty már benn is van a drót. „Ha találkozunk egy sorcsatlakozóval, akkor a fáskamrából ássuk elő a baltát, vagy nem is, inkább a stílfűrészt, és essünk neki!”
Van azért diszkrétebb megoldás is, nézzük meg, hogy mely pólusokra csatlakoznak a gyári hangszóró vezetékek, és ezek átforrasztásával kiküszöbölhetjük a problémát. Ha nem akarjuk megszakítani a kábelt, akkor keressünk egy érintkezők nélküli üres helyet a csatlakozó mindkét oldalán, és ezek kivágásával át tudjuk húzni a kábelt. Ez nem egy esztétikus megoldás, de megvannak az előnyei.
Hangszórókábellel kapcsolatosan figyeljünk arra, hogy a közép-magas szetthez minimum 1-es, 1.5-es keresztmetszetű vezetéket használjunk, és ha aktívba hajtjuk a szettet, akkor hiába, hogy a magas hangszóró nem igényel olyan nagy teljesítményt, a hangszórókat akkor is ugyanolyan kábelekkel kössük be, a hangzás egyensúlya érdekében.
Ezen információk birtokában már nyugodtan nekifoghatunk a kábelrengeteg gyártáshoz, és mivel e célból kicsit szét kell bontanunk az autót, célszerű egyúttal a zajcsillapítást is elvégezni, melyről hasznos tanácsok a sorozat előző részében olvashatók.
Mindenkinek jó munkát!
