Vajon mit érezhetett, aki tíz éve, húszas éveinek elején hozzájutott egy 91-es évjáratú GTI-hez? És mit gondol most, amikor már családja van és – ha ugyan unszolásra is –, de úgy dönt, hogy ideje lecserélni az Mk2 Grand Tourismo-t egy pénztárcabarátabb új Volkswagenre?
Ha leteszteli az új Golf turbódízelét, akkor szinte semmit nem kell feláldoznia a régi vezetési élményből, tehát jó döntés az 1.9 PDTDI. De nézzük sorban, milyen benyomásai voltak az Mk2 GTI tulajnak a TDI-ről.
A ketteseket magasztalja
Persze nem lehet könnyű a válás a legendás GTI-től. Emberünk szinte kamaszkorától e három betű bűvöletében szocializálódik gépjárművileg. A nyolcvanas évek közepétől olvashatók voltak mind a kül-, mind a belföldi szaksajtóban a kettes generációt magasztaló írások, a GTI népszerűsége pedig még a Dieter Bohlen-Thomas Anders (Modern Talking) párosnál is töretlenebbnek bizonyult, szerencsére…
Amikor családi segítséggel végre megvehette a fekete Golfot, úgy érezte, hogy ezzel ő is közeledett egy kissé a nyugati életszínvonalhoz. Csillogó fekete fényezés, tökéletes arányok: igen, valóban új kategóriát teremtett ez a típus. Az ikerfényszórós első lámpák mellett a baloldalon GTI-logo, hátul szintén, csak lilás árnyalattal és persze a tetőablak…
A lemezfelnik nem rosszak, de azért később majd könynyűfémre cserélem – emlékszik az első benyomásokra.
A GTI-t hidegen nem hajtani!
Belül GTI-specialitás, a tökéletes oldaltartású, kényelmes Recaro kínál hellyel, a kormány jó fogású, a két kerek műszer között pedig az MFA folyadékkristályos kijelzője tájékoztat az időről, a külső hőmérsékletről, az átlagfogyasztásról, a megtett kilométerről és nem utolsó sorban az olajhőfokról. Ez az egyik leggyakrabban ellenőrzött adat, ugyanis „a GTI-t nem szabad hidegen meghajtani” tartja a szólás, és mint minden mondásban, ebben is erős az igazságtartalom. Tehát: melegítés!
Gurulunk néhány kört háromezres fordulat alatt és amikor az olaj eléri a 60°-ot, csak azután pörgetjük 3000 fölé (50° alatt nincs kijelzés). A legszélesebb adatfelvételi mintával, GTI-használók közt végzett közvéleménykutatás alapján 4000 fölé csak 80° feletti olajjal megyünk. Csakhamar ezt is elérjük és itt szinte új erőre kap az 1.8 8V masina. A lórúgást kissé túlzó jelzőnek találom, mindenesetre úgy megindul, mintha sose akarná abbahagyni… Hát ezért a feelingért tartunk GTI-t – sóhajt a tulaj elégedetten.
A négy tárcsafék becsületesen végzi a dolgát, de hogy a TDI-é más jelentést ad a megállásnak, az majd csak később derül ki. Még mielőtt átülünk az új generációba, megkérdem, hogy tetszik a gömbölyűbb design? – A kerek formák nagy rajongója vagyok – kacsint egyet –, a Golf viszont szögletesen épült be a tudatomba. Mindenesetre el kell ismerni, hogy ennek ellenére újból sikerült átmenteni a golfos letisztultságot. Semmi túldizájnolás, techno-divat, ráadásul a meredekebben előre ívelő orrész, az emelkedő övvonal, a kis hátsó ablak a réginél sportosabb autó képét mutatja – összegzi a látottakat.
Hátsó lábtérben az ötös nyer
A klasszikus VW-szürkék itt alkalmazott árnyalata is jó pontot szerez: a fekete mindenhez megy, a szürke semleges. Lehet, hogy nem a legfeltűnőbb divatszín, de az biztos, hogy ezzel tíz év múlva is ki lehet majd menni az utcára, plusz a takarítása nem olyan hálátlan feladat, mint a feketéé. Egy pillantást vetünk a csomagtérre és azt konstatáljuk, hogy szemre nem igazán bővült, viszont alacsonyabbról nyílik és a három részben előre dönthető hátsó ülés miatt könnyebben pakolható.
A volánnál helyet fogalalva a megszokott keménységet, feszességet tapasztaljuk, ami hosszú távú vezetésnél is kényelmes. A tesztekben kötelező hátsó lábtér összehasonlításban magasan az ötös nyer, továbbá a tágasság érzetét növeli a nagyobb belmagasság is. Praktikusságban megintcsak nem összemérhető a két beltér: az új Golf pohártartói, ülés alatti fiókjai, apró rekeszei, könyöktámasza, fűthető, elektromos külső tükrei, elektromos ablakai, klímája, CD-je, a belső világítás megoldása – és még sorolhatnánk – meszsze lakályosabbá teszik az utasteret. És a műanyag alkatrészek sem koncerteznek.
Kétszer messzebbre visz, mint a GTI
Indulás előtt a visszapillantóba tekintve szokatlanul csekély kilátás nyílik hátrafelé, de ezt a külső tükrök kompenzálják. Elindulunk és szinte percek alatt kialakul a barátság: – Hihetetlen, milyen rugalmas. Szinte minden fordulatról húz, a váltó kapcsolása sportos, csuklómozdulattal végezhető. Olyan, mintha egy kishatótávolságú cirkálóban ülnék, ahogy a sávok közt váltogatok – sorolja lelkendezve az első benyomásokat.
Később persze kiderül, hogy a hatótávolság is meglehetősen hosszú, egy tank üzemanyaggal csaknem kétszer messzebre juthatunk a GTI-hez képest. A kormány kemény, viszonylag kis méretű, sportos, jó a fogása. A műszerfalon a kezelőszervek kézre esnek, csakúgy, mint a kormányoszlop kapcsolói és a váltó.
A motorhang alapjáraton alig hallható, magasabb fordulatszámnál is halk, csak a turbó zenél kissé hangosabban, de nem zavaróan. Az új ötös ugyanakkora pedálerőre nagyságrendekkel nagyobb fékerőt fejt ki, lehelet finom, élvezetesen, jól adagolható, plusz széria az ABS.
– Valahogy minden finomabbnak, kidolgozottabnak tűnik. A kuplunghoz is kisebb pedálerő szükséges, a kormányszervó pedig semmilyen megszokást nem igényel, olyan mintha mindig ilyen autót vezettem volna… Hiányolni fogom a GTI-ben – mondja rövid gondolkodás után.
Ha a Bundeswehrnek megfelel, nekem is jó
A két futómű két külön világ. Az öreg Golfé kemény, pattogós, az új pedig még így puhábban is zseniális. Rendkívül feszes, magas kanyarsebesség érhető el vele, mégis sokkal komfortosabb, csendesebb és nem veszi fel annyira az út egyenetlenségeit. Sportos autózáshoz és bevásárláshoz is megfelel.
A biztonsági felszereléseket már nem is érdemes összevetni, hiszen az új dízel rengeteg légzsákjával minden idők legmagasabb pontszámát érte el kategóriájában a Euro NCAP töréstesztjén.
– Számomra nem az a kérdés, hogy újból Golfot vegyek-e, hiszen a mai autók között sallangmentességével még mindig a Golf áll legközelebb ízlésemhez. A dilemma az, hogy a Golfok közül melyik felszereltségűt, motorizáltságút válasszam és annak ára hogyan viszonyul a pénztárcámhoz?
Az 1.9-es dízel abszolút beváltotta a hozzáfűzött reményeket és igazolta jó hírét. Hallottam, hogy Németországban még harckocsikba is beépítik, tehát ha a Bundeswehrnek megfelel, akkor nekem is jó lehet. A GTI-ből átülve sem érzem, hogy gyengébb autóban ülök, tehát az iram is megmarad, ráadásul kevesebbb üzemanyagból. Mostmár csak a hátrányok felsorolása következik röviden: kissé magas az ár…
| VW Golf GTI 1991 | VW Golf PDTDI 2004 | |
| Motor: | 4-hengeres benzinmotor, 1781 ccm, max. teljesítmény kW (LE): 82 (112)/5400 1/min., nyomaték: 159 Nm 4000/min, sűrítés: 10:1 | 4-hengeres dízelmotor, 1896 ccm, max. teljesítmény kW (LE): 77 (105)/4000 1/min., nyomaték: 250 Nm 1900/min., sűrítés: 19:1 |
| Menettelj.: | végsebesség: 191 km/h, gyorsulás 0–100 km/h: 10,0 s; fogyasztás átlag: 6,0/7,8/10,6; üzemanyagtartály: 55 l (hatótávolság: ~650 km) | végsebesség: 187 km/h, gyorsulás 0–100 km/h: 11,3 s, fogyasztás átlag: 5,3/6,3 l, üzemanyagtartály: 55 l (hatótávolság: ~1100 km) |
| Méretek: | saját/össztöneg: 950/1465 kg, hosszúság/szélesség/magasság: 4040/1680/1405 mm, tengelytáv: 2475 mm, csomagtér: 410 l | saját/össztöneg: 1251/1850 kg; hosszúság/szélesség/magasság: 4204/1759/1485 mm; tengelytáv: 2578 mm; csomagtér: 350 l |
