Bizony, így pusztul velünk a történelem. Nézzünk csak rá… A természet lassan felemészti mint egy oda nem illő darab „szemetet”, mint egy eldobott csokipapírt vagy egy kólásüveget. De a remény hal meg utoljára…Ennek az export-modellnek minden napja arról szól. Reménykedik, hogy hozzáértő szempár felfigyel rá és megmenti az utókornak, még mielőtt nem késő…
