Már annyiszor elgondolkodtam rajta, minek nézi néhány emberke az autóját olyankor, amikor lakatolja. Tényleg úgy gondolják, hogy ha bekenik rajta a lukakat, vagy ráhegesztenek egy flekket, akkor az megfelelően el fogja látni a funkcióját? Azt hiszik, hogy a kaszni az lufi, és ha elkötik rajta a rést akkor már lehet vele játszani?
Míg a képen látható ajtóborításnál ez talán járható útnak tűnik, egy komolyabb szerkezeti funkciót ellátó egységnél hatalmas veszélyeket rejtünk el saját magunknak meglepetésként. Nyilván ez az ajtó sem jó, nem is állítottam, hiszen a rohamosan tova terjedő rohadás hamarosan ki fog figyelni a fényezés alól, arról nem is beszélve, hogy a telefonpózna távolságú hegesztések nem sokáig tartják majd meg a flekket.
Ezen a képen kitűnően látszik, hogy a küszöb külső borításán lévő hatalmas rést elegánsan lefedték anélkül, hogy a kabrióknál alkalmazott belső merevítést megerősítették volna, sőt, egyáltalán nem volt már sehova bekötve az első ajtóoszlop alja. Az ilyenek miatt látni a „szuperül felújított” veteránokon a lelógó ajtókat.
Persze van aki megerősíti tutira. Találtam már ezen a részen behegesztett sárkaparóvasat, jót mosolyogtam rajta, de az illető legalább igyekezett.
Ezen agyaltam ma, és olyan jó fogalmazás állt össze a fejemben, de mire a billentyűzethez verekedem magam, már csak hézagosan emlékezem arra, mit is akartam. Volt valami ezzel a kókányolással kapcsolatos dolog, amiről átkötöttem agyban a futómű gyártó cégre, ahol egy ideig munkálkodtam. Rengeteget hegesztettünk, és a szerencsétlen irodisták mindig rányúltak a meleg vasra. A meleg vas nem szexuális segédeszköz, és nem is arra utal a jelző, hogy azonos nemű fémek szeretik egymást, hanem arra, hogy sült bőr illata lengte be a műhelyt tapizás után. A munkavédelmis erre kitalálta, hogy rá kell írni a szerkezetre, ha meleg. Ezek után tele volt a műhely olyan cuccal, amire az volt írva „Vigyázz, meleg!”. Érdekes volt a hegesztő elé kibiggyesztve egy táblaszerű alkatrészre a mondat. Kissé félreérthető, persze rossz az, aki rosszra gondol. Mivel ami kihűlt, azon is ott maradt a felírat, jött az irodista, megfogta, és hidegnek találta. A következő is hideg volt, a harmadik meg nem. Sült a mancs.
Nos, még mindig nem jutott eszembe, reggel ez miről jutott eszembe, pedig talán fontos lenne. Hmm… Nem tom’. Ja, más eszembe jutott: Az új, egészségesebb nitróhígító. Azt mondták, hogy az únió, meg hogy környezet, meg egészségvédelem. Ezek miatt lett először macskaszarszaga a hígítónak. Ekkor még oldott, bár a selyemfényű nitrófesték matt szürke lett tőle, és másnaposan elhánytam magam a förtelmes szagtól. Most már annyira jó illatút hoztak, hogy azon gondolkodtam, gargalizálok vele egy kicsit, de végül is csak a kezemről mostam volna le a lakkbenzines festéket. Hát, ott van az most is, igaz, hogy kicsit ritkábban. Ezek után nem tudom mivel fogok kezet mosni. Lehet, majd leköszörülöm a mocskot, az talán környezetvédő technológia.
