www.kedvezmenyesbiztositas.hu

Bezár a barkács

Az autójavítás, és a barkácsáruház közt nem nehéz összefüggést találni, ezért amikor meghallottam, hogy bezárnak egy ilyen boltot, sok gondolat indult el az agytekervényeimben.

Remélem nem térünk vissza az őskorba, amikor kétségbeesetten bolyongtunk a városban, hogy hol lehetne beszerezni a szombat délután kipurcant kézi gép helyett egy másikat. Nem hiányzik a “lengyel piacon” való molyolás sem, amikor egy óra hosszát vakarództunk azon, hogy megmerjük-e venni a rezgőcsiszolót. – Itt leszünk a jövő héten is tesókám, ha rossz kicseréljük. – mondta a bizalomgerjesztő úriember, akit hónapokig nem láttam viszont, és legközelebb is csak sejtettem, hogy ő az, mert az álszakáll megváltoztatta a külsejét.

Azt is tudom, hogy a helyi kiskereskedőknek is élni kell valamiből, de ne az én pénzemből éljenek. Inkább utazok több tíz kilométert, mert a harmadannyiért kínált anyagok, eszközök, még az üzemanyagköltség levonása után is kedvezőbb alternatívát kínálnak a családi költségvetés jobbá tételére.

A hírek tovább bosszantottak. Megemlítettek egy befektetőt, aki állítólag szóba jöhet azok közt, akik megvennék az áruházláncot. Most én nem tudom, hogy valóban a nép egyszerű gyermeke lenne-e, vagy csak a hírszerkesztők próbálták meg valami furcsa fényben feltüntetni az illetőt, de az együgyűségi küszöböt nyaldosta a kinyilatkoztatás:

– Azért mentek csődbe, mert húszféle WC ülőkét tartottak. – hangzott valahogy így az üzletember megállapítása.

Hát, szerintem is elég lenne csak fehér. Engem is kibaltázottan idegesít a kaján mosollyal kacsintó delfin a klotyó fedelén, amikor megállok előtte pislantani. Még mintha a farkával is integetne, de én nem viszonzom a gesztust, ha rajtam múlt volna, nem a család nő tagjain, ott rohadt volna meg a polcon a cifra deszka.

Nyilván, a megállapítás a “túlzott” kínálat fenntartására vonatkozott. Ezzel lehet vitatkozni, bár ha belegondolunk beláthatjuk, lenne a gyér portékának is haszna. Régen nem kellett folyamatosan reklámozni a jobbnál, jobb akciókat. Elég volt, ha Bözsi néni elkottyintotta a piacon, hogy a háztartásiba jött döglött ponty színű budiülőke, és máris rohant mindenki leváltani az ócska fehér műanyag, vagy éppen deszka alkalmatosságát.

Az átkosban az is elég volt, ha két fajta festék spray volt a polcon. Fekete, fehér. A fekete ápol és eltakar, fehéren meg menő volt a felni. Úgyhogy a francba a színes pancsokkal, tessék hófehérre meszelni a falat is.

– Elég volna kétfajta kalapács is. – idézték még az okos nyilatkozatot. – Minek annyi fajta? – tették még hozzá.

Szétnéztem a műhelyben, ahol térdig gázoltam a kalapácsokban. Feltekintettem volna az égre is, hátha valaki ott fen elvenne a kínomból, de csak a pókhálós plafont szemlélhettem meg.

Minek annyi kalapács? Kis kalapács, nagy kalapács a francnak annyit variálni, tessék mindent naggyal verni! Kör talpú kalapács, sarkos kalapács, meg még mit nem. Apámnak sem volt csak egy, mégis elvolt vele. Egyre kell ügyelni, még véletlenül se csináljunk semmit, akkor nem lesz probléma. Nem kell barkácsolgatni, bízzunk mindent szakemberre, ők meg vegyenek meg minden szerszámot a szakember ellátó központtól!

Ragozhatnám még, de inkább összefoglalnám: Én semmi túlkínálatot nem fedeztem fel az áruházban, akinek meg minden kalapács egyforma, az ne vegyen ilyen áruházláncot, mert akkor senki nem fog jól járni.

Megosztom Facebookon! Megosztom iWiWen! Megosztom Twitteren! Megosztom Google Buzzon! Megosztom Google Readeren! Megosztom Tumblren!

Oszd meg a közösségi oldalakon!

TLX_125x125_web

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

[instagram-feed]

AABCarLogo125x125

search previous next tag category expand menu location phone mail time cart zoom edit close